Virágpompába öltöztek a fák, a mostani melegben hirtelen indult meg a virágzás és a levélképződés. Itt volt az ideje, hogy kirakjak néhány rovarcsapdát.

A szilvát most elsősorban a poloskaszagú szilvadarázs fenyegeti, ezért fehér ragacsos lapot akasztottam ki két szilvafára. Azért fontos a szilvadarázs ellen védekezni, mert képes az egész termést lenullázni, a lárva kirágja a szilva belsejét, és a kis zöld szilvák hamar lehullanak. Így jártam valamelyik évben, de akkor még nem tudtam, hogy ez mitől van. Úgyhogy figyelgetem minden nap, hogy látok-e szilvadarázst vagy másfajta gyümölcsdarázst a csapdába ragadva, de még nem találtam, helyette mindenféle egyéb hasznos rovart (pl. méhet) is befogott a csapda, szerintem azért is, mert nagyon erős a ragasztóanyaga. A csapdáimat idén az MTA ATK NÖVI, Csalomontól szereztem be, tavaly a Biocont által forgalmazott ragacslapokat próbáltam ki, az gyengébben ragadt, és nem fordult elő hogy méhet fogott volna be. Amint úgy látom, hogy rajzanak a szilvadarazsak, akkor permetezni fogok Neem olajjal. Szerettem volna megvenni a Neemazal nevű készítményt, de az olyan iszonyúan drága (és nehezen beszerezhető), hogy elpártoltam tőle, helyette beszereztem egy olcsóbb Neem olajat, de annak a hatása bizonytalan, mivel nincs bevizsgálva. Ezek ellen a gyümölcsdarazsak ellen felszívódó szert kellene használni, de a biokertben nem alkalmazhatók a mezőgazdasági boltokban általában kapható növényvédelmi készítmények. Úgy tudom, hogy egyedül a Neemazal engedélyezett, de javítson ki, aki jobban ért hozzá, mert én nem vagyok szakember. Hatóanyaga az azadirachtin, ami felszívódik, de a hatóanyag helyben marad, és gyorsan lebomlik, a szer gátolja a lárvák növekedését, táplálkozását, ezért elpusztulnak.

A Stanley szilvám:

Kitettem egy Csalomon almamoly csapdát is, lehet hogy még korai, de annyira meleg van, hogy lehetséges, hogy korábban fognak rajzani a molyok (gondolom én). Ez egy feromon csapda, amelybe a hím lepkék beleragadnak, a kirakás után a napi fogások számát kell figyelgetni, és a rajzáscsúcsot követően a napi hőmérsékleteket kell mérni, aktív hőösszeget számolgatni, ez alapján tudjuk megállapítani, hogy kb. mikor fognak kikelni a lerakott peték. A számítás módja több helyen megtalálható az interneten, úgyhogy én nem részletezem. Kelés után lehet permetezni valamilyen szelektív szerrel, pl. Madex vagy Dipel-lel. A Madex nehezebben beszerezhető, azért is mert valamilyen rejtélyes oknál fogva II. kategóriába tették (nem szabadforgalmú), ezért az ilyen egyszerű emberkéknek, mint én vagyok, nem adják oda. Érdekesnek találom, hogy az ártalmasabb szereket boldog-boldogtalannak odaadják, ennek a bio, környezetkímélő szernek a használatához pedig szakvizsga kell. Tavaly már használtam feromoncsapdát és Dipelt, és láss csodát, a kukacos almák aránya megfordult, a 90 % kukacos alma helyett, már csak 10 % volt férges. Azért nem mindegy, mert a kukacos alma idő előtt lehullik, vagy ha a fán marad, akkor sem lehet sokáig tárolni télen, és egyes családtagok nem is hajlandók megenni.

A feromoncsapda:

Permeteztem a meggyet, cseresznyét monília ellen Cuproxat nevű szerrel 0,2 %-os töménységben, és kíváncsian figyeltem, hogy leperzselte-e a virágokat, de szerencsére nem. Valamelyik évben mészkénlével permeteztem az egyik fát, le is perzselte az összes virágot, nem lett termés, de az évben egészséges maradt a fa. Tavaly nem permeteztem virágzás alatt, moníliás is lett mindegyik fa, ahogy egy korábbi bejegyzésben már megírtam. Jócskán vissza kellett vágnom a kis fákat, most úgy tűnik, hogy az Újfehértói fürtös meggyre keresztet lehet vetni, ugyanis elkezdett kihajtani, de a fejlődés megállt, valószínűleg le fognak száradni a hajtások. Monília ellen a virágzás alatt kétszer-háromszor permetezni kell, a tavaszi-őszi lemosópermetezés sajnos nem elég, de vigyázat, nagy a perzselésveszély.  Lehet választani, vagy permetezek, vagy nem lesz meggyfám, cseresznyefám. Inkább permetezek, egyébként a Cuproxat ökológiai gazdálkodásban is használható szer.

Néhány kép a kertről: