Most kezdenek nyílni a rózsák. Érdekes, hogy minden növény csupa tetű, de a rózsák most nem.

Tearózsa:

Törperózsa:

A vadrózsa is:

Nyílik a sárgalevelű hólyagvessző:

Az íriszek:

Lesz szőlőtermés:

Egy kevés füge:

Solymári gömbölyű cseresznye:

Kántorjánosi meggy (ami sarjról lett szaporítva):

És rengeteg őszibarack lesz, például ezen Flavortop fán:

Mint látható, nem úsztuk meg a tafrinát, pedig kétszer is lemosópermeteztem.

Nagyon szép lett a borsó, szerintem jót tesz neki a mulcsozás. Már kezdenek megjelenni a kis hüvelyek rajta. Egyébként rajnai törpe fajta.

Érik a szamóca is. Sajnos nem túl egészségesek, amiket ültettem. Ingyen kaptam a szamócatöveket ismerősöktől, házi termesztésből. Legközelebb valamilyen rezisztens fajtákat kellene beszereznem.

Örülök, hogy van egy kis eső. Áprilisban nagyon nagy volt a szárazság, ezért a szomjas föld gyorsan megitta az eddig leesett esőt, úgyhogy kell még sok-sok eső. Mondjuk ez megnehezíti a permetezést. Például újra kell permetezni a szilvamoly ellen is.A feromon csapda fogása:

A levéltetvek is megjelentek, ez ellen néha káliszappan oldattal permetezek, de ez csak rövid ideig hatásos, max. 1-2 napig, utána ugyanannyian lesznek, mint voltak a permetezés előtt. Levéltetvek ellen leghatásosabbak a katicabogarak, csak várni kell rájuk egy kicsit. Például mikor a barkafűz tele volt tetűvel, jött a felmentő sereg, és pár nap alatt letisztította a fát:

Közben a szilvafákat nézegetve észrevettem, hogy a poloskaszagú szilvadarázs már megfertőzte a kis szilvákat. Pedig a kihelyezett fehér ragacsos lapok korábban nem fogtak egy szilvadarazsat sem (vagy csak nem ismertem fel?), úgy tűnik, hogy túl későn tettem ki őket a szilvafákra, jövőre hamarabb kell. Ilyen kis fekete lyukak láthatók a szilvákon, a fekete valami a szilvadarázs lárva ürüléke, a lárva kirágja a kis szilva magját, aztán a szilva lehullik a fáról.

Kettévágtam egy ilyen szilvát, és egy viszonylag nagy (poloskaszagú) lárva volt benne, próbáltam lefényképezni, de az olcsó kis fényképezőgépem nem tudott fókuszálni.

Miután már beköltöztek egy csomó szilvába, utólag szerintem azt lehet csinálni, hogy a fertőzött szilvákat összeszedjük, amennyit tudunk leszedünk a fáról, és megsemmisítjük, hogy a kis lárvák ne menjenek át a többi szilvába. A fatörzsekre ragacsos hernyófogó övet rakunk, ha netán vissza akarnak mászni a fára a lehullott gyümölcsből kimászó lárvák, de lehet, hogy rögtön befúrják magukat a földbe, és csak jövőre fognak károsítani darázs alakjukban. A hernyófogó öv a szilvamoly lárvája és a hangyák ellen is jó lehet, de tapasztalatom szerint a ragacs hamar elkoszolódik, cserélgetni kellene. Egyszer kipróbáltam, hogy egérfogó ragaccsal kentem körbe a fák törzsét 5-6 cm szélességben, de az a napsütés hatására lefolyt a fák törzsén, és alatta a fa kérge felpuhult, ez szerintem nem tesz jót a fának, tönkre teszi a kérget, a fa első védelmi vonalát.

El kezdett virágozni a borsó és a lóbab. A lóbab elég nyeszlett (nem is teszek fel róla képet), lehet, hogy nem érdemes többet próbálkoznom vele, az én talajom túl gyenge hozzá, vagy az éghajlat itt túl száraz. Két fajtát vetettem, de egyik se lett szebb. Kiritkítottam a mákot is. A sárgarépa közé vetett retek pedig már szedhető, de sajnos itt-ott kukacos, de ki lehet vágni belőle. Állítólag takarni kellene, hogy ne tudják beköpni a legyek, de ezt még nem próbáltam. Az biztos, hogy az üvegházunkban nincs ilyen kártétel.

A szeszélyes április olyan szeles, hogy sokszor ki sem lehet menni a kertbe. Régen volt nálunk csapadék, így könnyen felkapja a szél a homokot, és a szemünkbe fújja, meg buckákat épít belőle. Valamelyik évben kerti tavat ástunk az udvarban, és mivel csak pár nap múlva tudtuk beszerezni a tófóliát, addigra a szél félig visszatemette a gödröt, amit újra ki kellett ásni, aztán a tó körüli területet gyorsan fekete földdel borítottuk, hogy megállítsuk a széleróziót. Legjobb, ha az ilyen homoktalajon nem csupasz a talajfelszín. Nálunk például a kert nagy részét, a fák közötti területeket gaz borítja, amit rendszeresen nyírunk. Csak a zöldségeskert van felrotálva, kapálva. Most, hogy már eléggé megnőtt a borsó, kipróbálom, hogy kartonpapírral és szalmával borítom a sorok közét, mert csak ezekhez tudok most hozzájutni. Ezt nem csak a széleróziót akadályozza, hanem segít megtartani a talajnedvességet, és kicsit visszaszorítja a gaznövekedést.

A csigák ténykedésére majd kíváncsi leszek. Merthogy vannak csigák a kert egy részén, pl. a komposzthalom környékén, de leginkább az üvegházban. Ezért problémás a palántanevelés az üvegházban, mert mikor megjelennek az első sziklevelek a palántákon, a csigák sokszor már le is rágják. Kedvencük a paprika, de nemrég vetettem sárgadinnyét és görögdinnyét tejfölös poharakba, azt is nagyon szeretik, alig maradt belőle, a maradékot inkább a házunk ablakpárkányára pakoltam. Egyébként már szabadföldbe is elvetettem a kabakosokat, az év 100. napján, ahogy a hagyomány előírja. A krumpli is a földben van. Most már el kell kezdenem a káposztafélék kiültetését, és a házban megnőtt paprika és paradicsom palánták üvegházba ültetését.

Lehet szedni a rebarbarát és a spárgát. Ilyen sok rebarbaránk van, csak az a baj, hogy csak én szeretem a családban, így leginkább díszként és talajtakaróként funkcionál:

Úgy látom, hogy sok kajszibarack lesz a fákon, nem ártott nekik a márciusi fagy. Illetve az egyik fa, a Ceglédi arany kipusztulófélben van, a fagy után nem tudott magához térni, elkapott valamilyen fertőzést, megállt a fejlődésben és a hajtások elszáradtak rajta. Adok neki még egy esélyt, visszacsonkoltam, és várok, hogy hátha kihajt (egy része még él). Egyszer már sikerült újranövesztenem egy Ceglédi óriás kajszi fát, amelynek a koronája teljesen elhalt, de a törzséről újra hajtott, új törzset és koronát növesztett, és nem utolsósorban finom a termése, most így néz ki:

És a beteg fa:

Megérkeztek a szilvamolyok, a feromon csapda sokat fogott, pár nap múlva Dipellel fogok permetezni a kikelő lárvák ellen, mert nem díjazom a kukacos szilvát. A permetezést 7-8 naponta ismételni kell, amíg rajzás van. A Dipel hatóanyaga egy baktériumfaj, amely csak a lepkehernyók ellen hat, nagyon környezetkímélő szer.

Virágpompába öltöztek a fák, a mostani melegben hirtelen indult meg a virágzás és a levélképződés. Itt volt az ideje, hogy kirakjak néhány rovarcsapdát.

A szilvát most elsősorban a poloskaszagú szilvadarázs fenyegeti, ezért fehér ragacsos lapot akasztottam ki két szilvafára. Azért fontos a szilvadarázs ellen védekezni, mert képes az egész termést lenullázni, a lárva kirágja a szilva belsejét, és a kis zöld szilvák hamar lehullanak. Így jártam valamelyik évben, de akkor még nem tudtam, hogy ez mitől van. Úgyhogy figyelgetem minden nap, hogy látok-e szilvadarázst vagy másfajta gyümölcsdarázst a csapdába ragadva, de még nem találtam, helyette mindenféle egyéb hasznos rovart (pl. méhet) is befogott a csapda, szerintem azért is, mert nagyon erős a ragasztóanyaga. A csapdáimat idén az MTA ATK NÖVI, Csalomontól szereztem be, tavaly a Biocont által forgalmazott ragacslapokat próbáltam ki, az gyengébben ragadt, és nem fordult elő hogy méhet fogott volna be. Amint úgy látom, hogy rajzanak a szilvadarazsak, akkor permetezni fogok Neem olajjal. Szerettem volna megvenni a Neemazal nevű készítményt, de az olyan iszonyúan drága (és nehezen beszerezhető), hogy elpártoltam tőle, helyette beszereztem egy olcsóbb Neem olajat, de annak a hatása bizonytalan, mivel nincs bevizsgálva. Ezek ellen a gyümölcsdarazsak ellen felszívódó szert kellene használni, de a biokertben nem alkalmazhatók a mezőgazdasági boltokban általában kapható növényvédelmi készítmények. Úgy tudom, hogy egyedül a Neemazal engedélyezett, de javítson ki, aki jobban ért hozzá, mert én nem vagyok szakember. Hatóanyaga az azadirachtin, ami felszívódik, de a hatóanyag helyben marad, és gyorsan lebomlik, a szer gátolja a lárvák növekedését, táplálkozását, ezért elpusztulnak.

A Stanley szilvám:

Kitettem egy Csalomon almamoly csapdát is, lehet hogy még korai, de annyira meleg van, hogy lehetséges, hogy korábban fognak rajzani a molyok (gondolom én). Ez egy feromon csapda, amelybe a hím lepkék beleragadnak, a kirakás után a napi fogások számát kell figyelgetni, és a rajzáscsúcsot követően a napi hőmérsékleteket kell mérni, aktív hőösszeget számolgatni, ez alapján tudjuk megállapítani, hogy kb. mikor fognak kikelni a lerakott peték. A számítás módja több helyen megtalálható az interneten, úgyhogy én nem részletezem. Kelés után lehet permetezni valamilyen szelektív szerrel, pl. Madex vagy Dipel-lel. A Madex nehezebben beszerezhető, azért is mert valamilyen rejtélyes oknál fogva II. kategóriába tették (nem szabadforgalmú), ezért az ilyen egyszerű emberkéknek, mint én vagyok, nem adják oda. Érdekesnek találom, hogy az ártalmasabb szereket boldog-boldogtalannak odaadják, ennek a bio, környezetkímélő szernek a használatához pedig szakvizsga kell. Tavaly már használtam feromoncsapdát és Dipelt, és láss csodát, a kukacos almák aránya megfordult, a 90 % kukacos alma helyett, már csak 10 % volt férges. Azért nem mindegy, mert a kukacos alma idő előtt lehullik, vagy ha a fán marad, akkor sem lehet sokáig tárolni télen, és egyes családtagok nem is hajlandók megenni.

A feromoncsapda:

Permeteztem a meggyet, cseresznyét monília ellen Cuproxat nevű szerrel 0,2 %-os töménységben, és kíváncsian figyeltem, hogy leperzselte-e a virágokat, de szerencsére nem. Valamelyik évben mészkénlével permeteztem az egyik fát, le is perzselte az összes virágot, nem lett termés, de az évben egészséges maradt a fa. Tavaly nem permeteztem virágzás alatt, moníliás is lett mindegyik fa, ahogy egy korábbi bejegyzésben már megírtam. Jócskán vissza kellett vágnom a kis fákat, most úgy tűnik, hogy az Újfehértói fürtös meggyre keresztet lehet vetni, ugyanis elkezdett kihajtani, de a fejlődés megállt, valószínűleg le fognak száradni a hajtások. Monília ellen a virágzás alatt kétszer-háromszor permetezni kell, a tavaszi-őszi lemosópermetezés sajnos nem elég, de vigyázat, nagy a perzselésveszély.  Lehet választani, vagy permetezek, vagy nem lesz meggyfám, cseresznyefám. Inkább permetezek, egyébként a Cuproxat ökológiai gazdálkodásban is használható szer.

Néhány kép a kertről:

Ma fagyos reggelre ébredtünk, állítólag éjszaka - 5 fok is előfordult errefelé. A kajszik éppen most kezdtek virágozni, sajnos némelyik fán a fagy megtizedelte a baracktermést. Szerencsére nem mindegyik bimbó volt még kinyílva, így reménykedek, hogy valamennyi termés azért lesz. A legrosszabbul járt fán láthatóan megbarnultak a virágszirmok:

Elkezdtem a kísérleti krumplitermesztésemet is. Az interneten sokfelé olvasható ez a módszer, amely kis területen nagy krumpliterméssel kecsegtet. Autógumikba (vagy ládába) kell vetni a krumplit, és ahogy nő, úgy kell felfelé újabb és újabb autógumit rápakolni és feltölteni földdel. Itt is van róla egy leírás, akit érdekel. Volt már aki kipróbálta, de nem áradozott a hatalmas termésmennyiségről. Most én is kipróbálom, kettő krumplitornyot készítek, az egyikbe Desiree, a másikba Katica fajtát vetek:

 És íme kész az első két emelet, az egyik macskánk már lelkesen vizsgálja az új építményt:

Kíváncsian várom az eredményt, egyébként hagyományos módszerrel sem szokott jó termésem lenni, kivéve egyszer, mikor Sárpo Mira vetőburgonyát rendeltem az Akli Majortól. Abban az évben elégedett voltam a terméssel,és mivel azt mondták hogy ez a fajta néhány évig újra visszavethető, ezért a következő 2 évben a saját termésemet vetettem el, de sajnos már az első évben leromlott a burgonya minősége, kevesebbet és kisebbeket termett. Szóval jó fajta a Sárpo Mira, de minden évben új vetőmagot érdemes rendelni, legalábbis ide a futóhomokra.

A csonthéjas gyümölcsfák már kezdenek virágozni: a mandula, a kajszi és az őszibarack. A március 15. előtti hétvégén sikerült őket megmetszeni, bár az időjárás nem volt ideális, hisz 15-én hózápor volt, éjszaka pedig fagyok is előfordultak.

A mandulát csak ott ritkítottam, ahol összeértek az ágak.

Az őszibaracknak viszont szinte minden vesszejét meg kell rövidíteni harmadával, vagy felével, növekedési erélyének megfelelően, hisz ha a vesszők végén növő terméseket is meghagynánk, akkor a vesszők a földig hajolnának a gyümölcsök súlya alatt, és az ágak is letörnének, a barackfa hamar felkopaszodna, idő előtt megöregedne.

A kajszihoz azonban ilyenkor nem merek nyúlni, mert nagy a gutaütés veszélye, amely sajnos általában megöli az egész fát. A betegségért több kórokozó együttesen felelős (baktérium és gomba), amely tudomásom szerint főleg hűvös, hideg időben tud fertőzni, ezért én inkább nyáron vágom le a rossz irányba nőtt ágakat, miután letermett a fa.

Egyébként az őszibarackot is szoktam zöldmetszeni nyáron, ilyenkor főleg az elsűrűsödött részeket ritkítom ki. Ezen kívül természetesen egész évben rendszeresen ellenőrzöm a fákat, és amennyiben beteg ágakat találok, azonnal eltávolítom, hogy ne fertőzzön tovább. Főleg a moníliával van problémám, úgyhogy aki mostanában akar fákat ültetni, annak azt javaslom, hogy monília rezisztens fákat próbáljon meg beszerezni, ezzel sok bosszúságot fog tud megelőzni. Például én többször jártam úgy, hogy az éppen termőre forduló cseresznyém vagy meggyem több évig szenvedett, majd egyszerűen kiszáradt. Úgyhogy ezekből a fajtákból még mindig kis csenevész fáim vannak, mert mindig újakat kellett ültetnem. Tavaly a Germensdorfi, ill. a Solymári gömbölyű cseresznyém, és az Újfehértói meggyem fertőződött meg, de még mindig élnek, kíváncsi vagyok, hogy meddig húzzák. A biztonság kedvéért ültettem ősszel egy Csengődi meggyet, és egy Linda cseresznyét. Van még egy Kántorjánosi meggyem is, amely tavaly nem lett beteg, valószínűleg azért, mert nem volt rajta még virág. Korábban volt már Érdi bőtermő meggyem és Van cseresznyém is, de ezek kipusztultak.

Visszatérve a mandulafáimra, mert ezek virágoznak a leghamarabb:

 Tétényi bőtermő mandula:

Budatétényi mandula:

Nálunk most virágzik az aranyvessző (sokan aranyaesőnek hívják). Erről eszembe jutott, hogy olvastam régen egy fenológiai naptárt, amely segít meghatározni az ideális vetési, ültetési időket, egy-egy másik növény fejlődési, virágzási idejéhez kötve. Merthogy a természetben mindennek megvan a maga ideje.

Íme:

• A rózsát akkor érdemes metszeni, amikor az aranyvessző (Forsythia) virágzik.

• Amikor az orgona virágzik, már nagy biztonsággal vethető a tök, a bab és uborka is.

• Amikor a pitypang teljes virágzásban van, vagy amikor a kövi körtefa virágzik, itt az idő a burgonya vetésének.

• A pitypang virágzásakor és az első orgonalevél megjelenésekor vethetjük a céklát, sárgarépát, káposztaféléket, salátát és a spenótot. Ugyanekkor palántázhatjuk is a káposztaféléket.

• Amikor az almafa virágok kezdenek hullani, vethetjük a kukoricát és a a gabonaféléket.

• Padlizsánt palántázni az íriszek virágzásakor érdemes, és amikor a sásliliom elkezd virágozni, akkor ültessük ki a sárga- és görögdinnye, valamint a paprika palántákat.

• Borsót akkor érdemes ültetni, mikor a nárcisz és az aranyvessző (forsythia) teljes virágjában van.

• Paradicsom kipalántázásának is akkor van az ideje, mikor a sásliliom elkezd virágzani, vagy a gyöngyvirág teljes virágzásban van.

• Mikor a kökény szirmot bont, akkor még egyszer, utoljára visszajönnek a fagyos reggelek és a kifejezetten hideg nappalok. De, a néphagyomány szerint a kökény virágzása után vethetjük az uborka, a dinnye, a bab és a kukorica magját.

• Akkor szórjuk el a káposzta és a brokkoli magokat, amikor a szivarfa és a közönséges jezsámen (Philadelphus coronarius) virágzik.

• Akkor vessük el a hajnalka magokat, amikor a juharfa levelei teljes nagyságukat elérték.

• Akkor vessük el az árvácskát és a tátikát, amikor a rezgő nyárfa és a vadcseresznye levelei lehulltak.

• Akkor kelnek ki a gyapjaslepkék, amikor a kövi körtefa virágzik.

• Akkor rakják le a szitkárfélék a tojásaikat, amikor virágzik a cikória.

• Akkor bújnak ki a mexikói babbogár lárvái, amikor a gyapjas gyűszűvirág nyílik.

• Akkor jelenik meg a japán cserebogár, amikor a hajnalka indái elkezdenek kúszni.

• Amikor a kanadai bogáncs teljes virágjában van, akkor jelennek meg az almamolyok.

• Akácvirágzáskor a mogyoróormányos rajzása kezdődik.

• Amikor a cseresznye virágzik, kezdődik a hagymalégy rajzás.

Forrás: gazigazito.hu és edenkert.hu

 Érdemes lenne megfigyelni, hogy bejönnek-e a fenti állítások. Az biztos, hogy a borsó, amit hetekkel ezelőtt elvetettem, most kelt ki az aranyvessző virágzásakor. Persze a mostani (évek óta tartó) megbolondított, normálistól eltérő, módosult időjárás, vagy ún. éghajlatváltozás lehet, hogy módosította már ezeket a régi megfigyeléseket.

Az eltervezett metszéssel végeztem (almatermésűek, bogyósok, szőlő, rózsa) az elmúlt hétvégén. Nem volt nagy élvezet, mert hideg volt, fújt a szél, és néha esett az eső. A lemosó permetezés sem volt emiatt teljeskörű, csak azokat a fákat sikerült lepermeteznem, amelyek már nagyon rügyeztek, ilyen a mandula és a kajszi, ők már ugyanis virágbimbósak. A VEGESOL R S nevű szert használtam, mivel abban egyszerre van kén, réz és olaj. Az olaj napraforgó olaj, állítólag jobb ilyen célra a paraffinolaj, de nem lehet minden tökéletes.

Már elvetettem szabadföldbe a borsót, mákot, gyökérzöldségeket, hagymát, lóbabot. A gyökérzöldségek magja közé retekmagot és kapormagot kevertem sorjelzőnek, mivel azok hamarabb kelnek. A mákszemeket pedig homokkal kevertem, hogy kevesebbet kelljen majd egyelni. Most így néz ki a megmunkált terület:

A zöldségeskert másik fele még téli álmát alussza, a trágyát már ráhordtuk, ami el is fogyott. Majd gondoskodni kellene az utánpótlásról valahonnan, ugyanis nálunk nem keletkezik, mert mi haszonállatot nem tartunk, tekintve, hogy vegetáriánus vagyok. Lehet, hogy a jövőben csak komposzttal fogok trágyázni, majd meglátjuk. A következő képen látható, hogy ezen a kertrészen egy csapás vezet keresztül. Ugyanis van egy energiatúltengésben szenvedő kutyánk, aki napi 5000-szer körbefutja a birtokot, már a füvet is kitaposta. Folyamatban van a kert bekerítése, csak ezután fogunk vetni és ültetni a kertnek ebbe a részébe.

Az üvegházban már kel az Eszter nevű retek, tavaly nekem ez vált be, mert kevésbé hajlamos a felmagvadzásra, a kevesebb fényt is elviseli. A pinceászkák is nagyon szerették, ugyanis tavaly nagyon elszaporodtak az üvegházban. Most még nem láttam őket, de a meztelen csigák már megjelentek.

A káposztafélék is kelnek, például a vöröskáposzta:

Elkezdem az almatermésűek, bogyósok, rózsák metszését. A holdfázis (fogyó hold, leszálló hold, ezen belül legjobb, mikor a Hold a Oroszlán, Nyilas, vagy Kos jegyében jár) szerint is most kell, tavaly először próbáltam követni a holdnaptárt és a metszésnél bevált, sokkal szebb hajtásokat hoztak a fák, mint előző években.

Mint írtam korábban, mikor ideköltöztünk, csak diófák voltak a kert hátsó részén. Azóta olyan sokat ültettem, hogy már vagy 50 db gyümölcsfánk, és jónéhány bogyósgyümölcs bokrunk van. Sajnos elég lassan nőnek, csak azok tudnak normálisan nőni, amelyek olyan helyre kerültek, ahol rendszeresen kapják a vizet.

Metszés után következik a lemosó permetezés, amely ilyen esős időben nem tudom, hogy hogyan fog sikerülni. Általában ősszel is szoktam lemosópermetezni, de most elmaradt.

Most már tényleg itt a tavasz.

A fák rügyeznek, ha nem lesz már nagyobb fagy akkor lesz sok kajszibarack:

Nyílik a legkorábbi hagymás növényem, a sárga krókusz:

Az ablakba vetett paradicsom magok kezdenek kikelni:

Meg a törpe bazsalikom: